Ha túl sok édességet akar enni
Majdnem minden gyereknél előfordul, hogy rákap valamilyen édességre és akkor is azt kéri, amikor egyszerűen éhes, vagy csak megszokásból. Ilyenkor ha azt mondjuk, hogy nem adok, könnyen előfordulhat, hogy hisztiben tör ki (hiszen mi magunk akadályozzuk meg őt valamiben, amit ő szeretne), amitől nekünk sem lesz túl jó kedvünk. De ha azt mondjuk, hogy "Nézd, elfogyott" s megmutatunk neki egy olyan erre a célra félretett üres csomagot, amit enni szokott, akkor elfogadja a tényt, hogy rajtunk kívülálló ok miatt nem kaphat. Ez számára megnyugtató és tudomásul veszi. Tény: valójában amúgy sem mi akarunk tőle valami kellemeset megvonni, csak tudjuk, hogy nem jó rászokni valamilyen édességre, ezért érdemes úgy megoldani, hogy ne mi legyünk a céltáblája a haragjának. Aztán ha lehiggadt és már meg lehet vele szépen is beszélni, akkor mondjuk el, hogy nem tesz jót a fogadnak, pocakodnak, stb...
Itt jegyezném meg, hogy a probléma gyökere, hogy amikor a gyermek szeretne valamit, és azt amúgy nem hagynánk, sokszor csak azért hagyjuk rá, vagy adjuk meg neki, hogy nyugtunk legyen, mert mondjuk éppen akkor "nyaggat", amikor éppen szeretnénk magunkban tenni a dolgunkat. Ilyenkor gondolkozás nélkül a nyugalmunk érdekében megadjuk neki, amit kér, követel. S már kész is az ördögi kör. Először is észre kell vegyük, hogy milyen sokszor tesszük ezt, majd tudatosan ritkítani. Ha nem így járunk el, a gyermek pontosan tudni fogja, hogy megfelelő kényszerítő erővel eléri, hogy olyat tehessen, amit amúgy nem akarnánk.
Valójában pedig nem is csokit szeretne lelke legmélyén, hanem figyelmet. Ha eléri, hogy megkaphassa a csokit, megynyugszik egy időre, aztán megint jöjjön a boldogságérzetet növelő csoki. Ennél hatékonyabb megoldás, ha a boldogságát a vele való együtt ténykedésünkben élheti meg. Ez hosszútávon is kifizetődő, hiszen ha sok törődést kap tőlünk, biztosak lehetünk benne, hogy idősebb korunkban ezt mi is megkapjuk tőle Persze ez nem lehet az ok, vagy indíttatás, de számíthatunk rá, ha szívünkből jót akarunk a lelkének, testi, szellemi fejlődésének.
|