Egyik gyerekekkel foglalkozó könyvemben olvastam egy nagyon hasznos elméletet: "A terv elmúlasztása egyenlő a kudarc tervezésével". Azt gondolom, van benne valami, hiszen tervekkel, ötletekkel dúsan nem érhet minket nagy baj, ha össze is csapnak a fejünk felett a hullámok. Hiszen ilyenkor "fellapozzuk" fejünkben, mit is tehetünk és így könnyebben elhárítható a baj, vagy kellemesen aktívvá tehető egy amúgy energiátlan nap. Készítsünk listát azokról a tevékenységekről, amiket szívesen csinálunk, s ezekből aztán alkalomadtán lehet csemegézni . Ezt a listát persze időről-időre érdemes frissíteni. Jómagam felállítottam egy rendszert mely felöleli a gyermek születéstől-kisgyerekkorig tartó időszakának testi-lelki-szellemi fejlesztésének lehetőségeit, általánosan, mindenki számára elérhető eszközökkel. Az anyukák felkészültsége azonban mindennél fontosabb, hiszen felvértezettség, ráhangoltság hiányában ezek a "játékok" üres dolgok csupán, hiszen nem olyan egyszerű ismét gyerekbőrbe bújni (főként akkor nem, ha netán a mi gyerekkorunk sem volt éppen álmaink netovábbja). Újra kell tanulni ezt a képességet! Nincs mese! Kevés anyukánál jön ez magától, ne érezzük magunkat rosszul, ha mi sem tartozunk közéjük. De képezni magunkat lehet.

Ha hiányzik belőlünk a motiváció, hogy játékkedvünk legyen: 

Annyi a dolgunk, ki sem látszunk a ránk váró feladatokból, és a pici gyerek is számítana ránk játékügyben. Amúgy is sokat küzdünk a feladattal, hogy jó partnerei legyünk csemeténknek. Nehéz ráhangolódni, újra gyereknek lenni.

Ilyenkor sokat segít, ha először magunknak csinálunk kedvet a játékhoz. Jó, ha van a gyerekszobában, vagy környékén egy CD lejátszó, amibe gyerekzenét tehetünk. Így szoktathatjuk magunkat is, hogy amikor a zene szól, játszunk. 

Vegyünk olyan játékokat, amikkel mi magunk is szívesen játszanánk, hiszen a gyermek úgyis csak azokkal a játékokkal játszik amúgy is szívesen, amivel legalább egyszer teljes átélésben velünk próbálhatta ki. A legritkább esetben játszanak a gyerekek tartósan és érdeklődően olyan játékkal, amiben nem mi voltunk az első partner, hiszen először szeretné megérezni az "ízét". Ha mi nem tudunk átéléssel bemutatni egy játékot, hogyan is várhatnánk tőlük, hogy kipróbálás után ne a "sarokba dobja". A gyerekek játékhoz való hozzáállása pont annyira lesz elmélyült, és kitartó, amennyire mi magunk példát tudunk statuálni. És ne feledjük!: a játék minősége és mélysége határozza meg, hogy később mennyire komolyan, elszántan és mélységgel  fog az életben rá váró feladatokkal megküzdeni. Tehát nem kérdés! Ha szeretnénk jó problémamegoldó képességű felnőttet viszont látni mostani gyerekünkben, ezért sokat tehetünk a gyerekszobában.

Nem utolsó sorban hamar élvezhetjük befektetett energiánk gyümölcsét is, hiszen miután a gyerek rákap a játékra velünk együtt, utána sok esetben elég csak a kezébe adni, néhány eligazító szóval megmondani, hogy mit is játsszon a játékkal, s ő máris "szárnyra kap", s mi kapunk egy kis időt a dolgunkra. Néha azonban lehet, hogy mégis velünk szeretne újból játszani. Van, amikor erre nagy az igénye (ezt tudhatjuk, ha aznap amúgy is anyás kedve van), ilyenkor érdemes a házimunkát, dolgunkat kicsit elcsúsztatni, még akkor is, ha sürgető (higgyétek el!: nagyobb galibát csinál egy nagyon elkeseredett gyerek a napi hangulatban és így az egész napi dologban, mint ha egyszerűen lemaradunk). Ha azonban úgy látjuk, hogy csak megszokásból szeretne újra velünk játszani, akkor néha mondhatjuk, hogy "Most anyának dolga van, játssz egyedül, ha végeztem, megyek én is!". Ilyenkor ügyeljünk, hogy behatárolható időn belülre essen ígéretünk betartása!

Még két praktika, amitől nekünk is nagyobb kedvünk lesz játszani: a játékok rendezgetése, csoportosítása és egy olyan ülő alkalmatosság  a földön, amit kedvelünk. A játékhoz végül is a földön kell lennünk többnyire, de jó, ha nekünk is kényelmes, hiszen mi is jól kell, érezzük magunkat, mert különben csak az órát fogjuk nézni, hogy kimehessünk, azt pedig a gyermek megérzi, és nem szereti - mi sem szerettük gyerekkorunkban (nekem személy szerint van egy kb. 15 cm "magas" kerek ülőkém)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés