Hiszti a közértben avagy örömteli bevásárlás a gyerekkel

Bevásárláskor a nő szeret nézelődni, gondolkodni: mit is vegyen meg? Egy pici, kíváncsiskodó, nyűglődős gyerek nem segíti hozzá anyukáját ehhez . Mit is tehetünk? Először is mindenképpen tudomásul kell vennünk, hogy az ő igényeit is ki kell elégíteni, a vásárlás részét kell képezze a vele együtt való keresgélés. Szinte folyamatos kommunikációt igényel: "gyere, nézzük meg, mire van szükségünk..." "kell vegyünk kiflit... vegyél el egy zacskót, tegyél bele 4 kiflit... számoljuk meg" "kell még tejecske... tedd a kosárba" "most anya megnézi ezt a pultot, addig légy szíves maradj mellettem". Ilyenkor lehet nézelődni picit. Ezt persze mindenki tudja, de megvalósítása már nem olyan egyszerű. Szeretnénk nem ilyesmivel foglalkozni vásárláskor, hanem pont olyan lazán nézelődni, mint annak előtte, amikor még nem volt gyerekünk. De most van. Erre vágytunk, mi akartuk így. Mi szerettünk volna jó anyukák lenni. Hát itt az alkalom, hogy ennek a vágyunknak eleget tegyünk. Higgyétek el, nagyon hálás dolog. A gyermek nagyon szeret segíteni, valamiben fontosnak lenni (nagyosan cselekedni), leköti a figyelmét és akkor sokkal türelmesebb és alkalmazkodóbb is. Nem beszélve, hogy közben rengeteg dolgot megtanul: helyesen vásárolni (nem mindenféle butaságot  belepakolni a kosárba, ami csillog és édes), számolni, stb... És még egy apróság, ami hosszútávú befektetés ugyan, de szintén visszaköszön majd. Ha így teszünk, jó mintát adunk a picinek, és ha ő szülő lesz, ő már magától így fog tenni a gyerekével, s nyugodtak lehetünk, hogy az unokánk jó kezekben van.